A gyöngy legendája és újra felfedezése

A gyöngyökkel kapcsolatos legkorábbi feljegyzések Kínábó , Indiából és Ceylonról származnak, jóval a rómaiak széles körben ismert gyöngykultusza előtti időkből. A i.e. 1000-ből származó ókori hindu könyv, a Rigveda szerint "Krishna a tenger mélyéről gyöngyöket hozott fel leányának esküvője alkalmából". Olinius Secundus római történetíró i.e. I. évszázadban a gyöngyöket a legdrágább ajándéknak tartotta. Antonius elkápráztatása céljából Cleopatra egy vagyont érő gyöngyöt oldott fel egy pohár ecetben, amit egy hajtásra kiivott, ezzel bizonyítván mérhetetlen gazdagságát.

A gyöngy több ezer éves kultusza, hagyománya ma is él, sőt most a XXI. század küszöbén mindenféle gyöngy iránti igény egyre nő. A divat világában 1996-ot a gyöngy látványos visszatérésének kezdeti éveként tartják számon. Ekkor a természetnek eme különös ajándéka újra az ékszerészek, a média, s nem utolsó sorban a hölgyek figyelmének középpontjába került. A fellendülés azóta is töretlen, amely nagymértékben köszönhető a csodaszép, misztikus és érzéki tahiti gyöngynek.

A nőkre gyakorolt mágikus hatását próbálja szavakba önteni az alábbi idézet:
"Talán legnagyobb hatalma a mélysége. A szem nem képes megnyugodni a felszínén. Vegye úgy, hogy figyelmeztették. Mint a langyos, trópusi tenger éjjel, úgy vonzz magába a tahiti gyöngy." (Adler)

A tenyésztett (igaz)gyöngyök különböző fajtái

Természetes (emberi beavatkozás nélkül létrejött) igazgyöngyök ma is képződnek, de csak egy kb. minden húszezredik kagylóban! A gyöngy, mint az egyetlen vízi környezetben létrejövő drágakő, ugyanúgy keletkezhet frissvizű (folyami vagy tavi), mint tengervizű osztrigában.
A frissvizű kagylókban történő gyöngytenyésztés az ókorba nyúlik vissza. Jelenleg Japánban, az USA-ban és Kínában működő frissvízű gyöngyfarmok adják a világ gyöngykínálatának 95%-át.
A tengeri fajtákból több mint 70 különböző kagyló alkalmas gyöngy létrehozására. Legnagyobb részük a Pinctada családhoz tartozik. Bizonyos fajtájú kagylók elsősorban a kagyló héja, más fajtájúak pedig a bennük keletkezett gyöngy miatt keresettek.

Az utóbbiak közül figyelmet az alábbi két főcsoport érdemel:
- Pinctada Martensii vagy Fucata kagylók, főleg japán, kínai és koreai vizekben honosak, s bennük keletkezik az Akoya gyöngy,
- Valamint a Pinctada Maxima és a Margaritifera, Csendes óceáni gyöngykagylók

A Pinctada Martensii kagylóvel fejlesztette ki Mikimoto a gyöngytenyésztés technológiáját. A japán Akoya gyöngy jövőjét leginkább abeárnyékoló tényezők a környezeti ártalmak és az egyre jobb minőségű és tetszetős kínai édesvizű gyöngy tenyésztésének erősödése. A sokszor még szakembert is megtévesztő, japán Akoya gyöngynek tűnő, de nagyságrendekkel olcsóbb kínai gyöngy nagy konkurenciát jelent.

A déltengeri gyöngyök

A Pinctada család másik fő fajtájában, az óriás gyöngykagylóban jön létre az a típus, amit méltán hívnak a gyöngyök királynőjek. A Pinctada Maxima 20-100 méteres mélységekben Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek, Pápua Új-Guinea és Észak-Ausztrália partjainál honos. A Pinctada Margaritifera pedig főleg Francia-Polinézia korallzátonyainak türkiz színű lagúnáiban él. Ezek azok a gyöngyfajták, melyek jelentős méretük, lélegzetelállítóan szép és változatos színárnyalataik, a vastag rétegek miatti tartósságuk és viszonylag kis mennyiségük miatt nagy keresletnek örvendenek a legnagyobb ékszerészek és az igényes, különleges ékszereket kedvelő körében.
Az ezüst- és aranyajkú Pinctada Maxima kagylóban lévő gyöngyök nagy részét ma az ausztrál, indonéz és fülöp -szigeteki farmokon tenyésztik, az éves mennyiség meghaladja a 7 tonnát. A Francia-Polinéziai Tuamotu szigetcsoport ad otthont a feketeajkú Pinctada kagylóban, a Margaritiferaban keletkező különleges tahiti gyöngyöt tenyésztő farmokban. Az éves termelés 6 tonna körül van, viszont az első osztályú gyöngy mindössze 60 kg. Mindehhez még azt is érdemes tudni, hogy egy közepes gyöngyfarm beruházási költsége több millió dollár, hogy 5-6 évet kell várni az első gyöngybegyűjtésig, de addig is számtalan veszély leselkedik a kagylókra (szennyeződés, vírusok, hurrikánok, ciklonok), melyek végzetesek lehetnek számukra.

A tahiti gyöngy tenyésztése

A gyöngy tenyésztéséhez szükséges beültetést főként japán mesterek végzik. Ehhez egy másik kagylóból kivágott hámszövetet 3x3 mm-es darabokra vágnak, s egy un. nucleus-szal egyetemben belehelyezik a kagylóba. A nucleus-t a Mississippi folyóban honos Disznólábbujj nevű nevű kagyló héjából nyerik. Amennyiben a beültetés sikeres, akkor a kagyló a nucleusra kalcium-karbonátból (aragonit), szerves proteinből, vízből és egyéb ásványi anyagokból álló réteget választ ki. Minél több réteg helyezkedik el egymáson, annál szebb a gyöngy belső fénye és annál drágább a gyöngy.
Általában a behelyezett nucleus több, mint felét kiveti magából a kagyló, így a kiválasztódás a hámszövet darabkára történik. Eredménye: a keshi, kisméretű, amorf formájú gyöngy. Értéke ugyan kicsi, de különleges, érdekes formája miatt kedvelik az ékszertervezők.
A félgyöngy, más néven mabé tenyésztése során a nucleus-t közvetlenül a kagyló héjára, a hámszövet alá teszik, ami a már ismert kiválasztást elvégzi. Ezt követően a mabét a kagylóhéjból kivágják, ugyanolyan típusú és árnyalatú kagylódarabra helyezik, körbecsiszolják, majd aranyművessel befoglaltatják.

Mi határozza meg a gyöngy értékét?

A mindenkori kereslet és kínálat. Jelenleg a legdrágábbak a tengervízi, azok közül is a déltengeriek (South Sea Pearls): a Pinctada Maxima és Margaritifera gyöngyei. A Pinctada Maxima esetében a rózsaszín árnyalatúak az értékesebbek.
A Pinctada Margaritifera, azaz a tahiti gyöngy esetében a szín iránti kereslet változó. Éveken keresztül Sotheby aukciókon a szürkés-feketés árnyalatú gyöngyök voltak a legkelendőbbek, az elmúlt évektől kezdve viszont egyre nagyobb az érdeklődés a zöldes árnyalatú változatok iránt.

Objektív értékmeghatározó tényezők

Méret
Az érték az átmérő függvényében exponenciális mértékben nő (a 14 milliométeres I. osztályú gyöngy ára meghaladjhata a 7000 dollárt is)

Felületi fény
A fénynek a gyöngy felületéről történő visszaverődése (minél nagyobb a visszaverődés, annál nagyobb a gyöngy értéke)

Felületi hibák
Hibátlan felületű, vagy maximum 1-2 alig látható hibával (a felület kevesebb, mint 10%-át boríthatja) még első osztályú a gyöngy, a felületi egyenetlenségek, kráterek, megfolyások számának növekedésével értéke csökken

Forma
Legértékesebb a gömb formájú gyöngy. Ezenkívül vannak félgömb, gomb, körte vagy csepp, bordázott, illetve az úgynevezett barokk formájú gyöngyök. Nagyon kedveltek a bordázott (circle) gyöngyök, melyeket főleg függők készítésére használják.

Hogyan bánjunk a gyönggyel?

A gyöngyök azért szépek, hogy viseljük őket, ami tovább növeli szépségüket. De hogy minél tovább gyönyörködhessünk bennük, megfelelően kell velük bánni. A gyöngyök vizet és proteint is tartalmaznak, ezért nem szabad száraz és napos helyen tartani őket, mivel könnyen kiszáradhatnak és megrepedhetnek. A bennük lévő aragonit kristályok különösen érzékenyek a vegyszerekre és savakra, ezért ajánlatos időnként enyhén sós vzben leöblíteni és puha ruhával megtörölni őket. Ne tároljuk a gyöngyöket közvetlenül más ékszerek mellett, mert azok könnyen megkarcolhatják. Arra is ügyelni kell, hogy a gyöngyöket soha ne érje parfüm, hajlakk és egyéb savas vagy lúgos folyadék.
Ékszerészével évente vizsgáltassa meg feketeyöngy ékszereit, hogy megbizonyodhasson róla, hogy a gyöngyök stabilan vannak-e rögzítve, illetve hogy át kell-e fűzetni a gyöngysort.

Bielek Elemér